Történetek - Titkok - Page 19

„Sajnálom, de elmegyek” közölte Gábor, miközben behúzta a sporttáska cipzárját

0274

„Én nem várok senkire” — szárazon felelte Erika, elutasítóan elfordítva a fejét

0330

„Gyere csak beljebb, Nóra” — Gábor hívta, gyengédnek tűnő, de üzleti ajánlat egy hétnyi unokaszerepért és nagy összegért

0279

„Az az átmeneti, ha csöpög a csap. De az, hogy a drágalátos húgod idepasszol egy egyéves gyereket, aztán köddé válik, az nem helyzet, hanem katasztrófa” — dühösen kiáltotta Gábor a nappali közepén, összefont karokkal

06.3k.

„A hátamon akarnak felkapaszkodni a mennyországba?! Nem vagyok én pénzautomata!” Márk félhangosan fakadt ki, majd dühösen a bejárati ajtón csengőt nyomott

0958

„A húgod a férjeddel kavar, és a lakásodra fáj a foga” — suttogta Erzsébet az előszobában, Katalin pedig megkönnyebbülést érzett

0779

„Végre itthon” — ismeretlen parfüm illatát érezte, és hirtelen gyanakodni kezdett

035

„Az én pénzemből rendezed a mulatságot?” — a volt férjem diadalmas felvonulása új múzsájával

0300

„Anyu szerint át kellene adnunk nektek a nyaralót, elvégre nektek úgy sincs gyereketek” — Lilla az ajtóból közölte, Eszter döbbenten állt a kifolyt víz mellett

09.9k.

„Minden tréfában megbújik egy darab igazság” — Eszter higgadtan közölte, miután férje „ártatlan” poénja felszínre hozta a felgyülemlett sérelmeit

069