— …csak azért jársz le, hogy zabáld a sült húst, aztán panaszkodj a szúnyogokra.
Lászlón ekkor látszott meg igazán, hogy felfogta, miről beszélek. Úgy pattant fel a kanapéról, mintha megszúrták volna.
— Eszter, elment az eszed?! Miféle eladásról beszélsz? A szaunát én építettem ott! És a horgászat? Mondd már, hol fogom pucolni a halat? Tegnap vettem új felszerelést!
— Azt a huszonnégyezer forintos felszerelést, László?
Tátva maradt a szája, de hang nem jött ki rajta. Az arca viszont bíborvörös lett.
— A csomagtartóban hagytad a blokkot. Szép darab, nem mondom. Csakhogy ezentúl a zsákmányt a saját fürdőszobádban tisztítod meg. A pikkelyeket pedig te fogod levakarni a csempéről is.
— Komolyan, öregkorodra megfosztod a gyerekeidet a családi fészektől?! — ordította Gábor, és ő is talpra ugrott. — Csak mert most hétvégén nem akartunk lemenni? Azonnal töröld a hirdetést!
— Nem, fiam. Túl sokáig voltam mindenkinek kényelmes megoldás. Ennek most vége.
Másnap reggel, alig csukódott be László mögött az ajtó, összeszedtem mind a negyven palántás tálcát. Erős, élénkzöld „Ökörszív” paradicsomok sorakoztak bennük. Egyenként kivittem őket a lépcsőházba, az ablak alá.
Letéptem egy darab kartont egy dobozról, vastag filccel ráírtam: „PALÁNTA. INGYEN ELVIHETŐ.”
Amikor visszamentem a konyhába, főztem magamnak egy rendes kávét, nem azt a híg löttyöt, amit László szeret. A telefonomon megnyitottam egy debreceni gyógyfürdő oldalát. Gerinckímélő rehabilitációs program, két hét április végén — pontosan akkor, amikor mások még görnyedve túrják a hideg földet. Beírtam a bankkártyaadataimat, és a saját félretett pénzemből kifizettem a foglalót.
Délután óta folyamatosan csörgött a telefonom a hirdetés miatt. Másnapra már le is beszéltem az első megtekintést.
Este kulcs fordult a zárban. László belépett, aztán megállt a folyosón. A párkányok üresen ásítottak.
Kiléptem elé. Zavartan babrált az autókulcsával, mintha nem találná a helyét.
Szó nélkül levettem a komódról azt az akciós serpenyőt, amit nemrég hozott haza, és a kezébe nyomtam.
— Nincs több palánta. Nincs több telek. A krumplit mostantól te hámozod, te sütöd. Ebben — böktem az aljára.
Az alumínium fenéken még ott virított a sárga matrica: „499 Ft”. Nem sikerült rendesen leszedni, csak maszatos, ragacsos foltok maradtak utána.
