A békés együttélésükben kölcsönös figyelem és megbecsülés uralkodott. Zsuzsanna arca sugárzott az örömtől, senki sem mondta volna meg róla, hogy idősebb a férjénél. Úgy tűnt, végre révbe értek. Ám a sors másként rendelkezett, és a nyugalom nem tartott sokáig.
Egy délután Gergő az istállónál foglalatoskodott: vizet adott a lónak, majd gondosan átfésülte az állat dús sörényét. Egy váratlan pillanatban a ló hirtelen felágaskodott és hatalmasat rúgott. Gergőnek esélye sem volt kitérni, a csapás a hasát érte, és azonnal a földre zuhant. A fájdalom olyan erővel hasított belé, hogy kiáltása végigvisszhangzott az udvaron. Zsuzsanna rémülten rohant ki a házból, és férjét a földön fekve, kínok között vergődve találta. Azonnal mentőt hívott. Az orvosok három napon át küzdöttek az életéért, de minden igyekezetük hiábavalónak bizonyult.
Zsuzsanna még a negyvenet sem töltötte be, amikor másodszor is özvegységre jutott. Márk időközben szakmunkásképzőbe került, ahol kőműves mesterséget tanult. Kollégiumi férőhelyet és ellátást is kapott, ami nagy segítséget jelentett, hiszen otthon ott maradt a kis Lilla az édesanyja gondjaira bízva.
Márk a szerény zsebpénzéből is mindig félretett annyit, hogy aprósággal lepje meg a húgát. Amint belépett a kapun, Lilla már futott is felé, mintha attól félne, hogy eltűnik. Egy alkalommal babát hozott neki ajándékba. A kislány felmászott az ölébe, szorosan átölelte, és halkan ezt mondta:
– Köszönöm, apu.
Zsuzsanna szívét fájdalmas melegség járta át, amikor meglátta fia zavarba jött tekintetét.
– Ne vedd a lelkedre – próbálta vigasztalni. – Nemrég az édesapja fényképeit nézegette, és kérdezgette, hol van. Azt feleltem, messzire ment. Talán benned lát valami ismerőset. Idővel majd kinövi.
Lilla azonban továbbra is apának szólította Márkot. Egy idő után ez mindennapossá vált, és senki sem tett már megjegyzést miatta.
A tanulmányai befejeztével Márk letöltötte a katonai szolgálatát is. Amikor leszerelt és hazatért, már nem a kamaszfiú lépte át a küszöböt, hanem erős tartású, megkomolyodott fiatalember. Zsuzsanna titkon remélte, hogy egyszer menyasszonnyal állít majd haza, ám az évek múltak, és Márk mintha észre sem venné a lányok érdeklődő pillantásait.