Amint Anna megpillantotta, szinte belerogyott a legközelebbi székbe.
— Ennek vajon mennyi lehetett az ára? — suttogta elképedve.
Péter csak elmosolyodott.
— Anna, maga túlságosan a szívére vesz mindent. Higgye el, jobb, ha nem kérdezi. Viszont van itt még valami.
Ezzel előhúzott egy apró, tökéletesen kidolgozott mását a menyasszonyi ruhának.
— Lilla, gyere csak ide! Felpróbáljuk!
A kislány olyan éles örömkiáltást hallatott, hogy mindenkinek ösztönösen a füléhez kapott a keze. Aztán kezdetét vette a nagy próba: Lilla ünnepélyesen vonult végig a szobán, akár egy parányi hercegnő, az arca pedig ragyogott a boldogságtól.
Anna egy pillanat múlva hátranézett, és akkor vette észre Márkot. A fiú a saját szobája ajtajában állt, mozdulatlanul, és Lillát figyelte. A tekintetében alig észrevehető, mégis meleg mosoly jelent meg.
Lilla ezentúl közvetlenül mellettük kapott szobát. Az ő hálójuk szomszédságában. Anna korábban még gondolatban sem merte volna elképzelni, hogy egyszer ebben a házban, ilyen körülmények között él majd.
Péter felvetette, hogy akár kiköltözhetnének a vidéki házba is, de Márk rögtön nemet intett.
— Köszönjük, apa. Mi inkább itt maradunk.
A hálószobában álló ágy szinte nevetségesen nagynak tűnt. Márk azonban végig tartotta a távolságot, semmivel sem éreztette, hogy bármit is elvárna tőle. Anna, aki lélekben arra készült, hogy az egész éjszakát ébren tölti majd, meglepetten tapasztalta, hogy hamar elnyomja az álom.
Így múlt el egy hét. Esténként lassan beszélgetni kezdtek. Anna rájött, hogy Márk kivételesen művelt, gyors észjárású, finom humorú ember, akit őszintén érdekelnek a könyvek és a tudományos témák. Egyetlen mozdulattal sem próbált közelebb kerülni hozzá, és ez Annát napról napra nyugodtabbá tette.
Egyik éjjel azonban hirtelen felriadt. A szíve úgy kalapált, mintha belülről akarná szétverni a mellkasát.
— Valami baj van…
Mezítláb rohant át a lánya szobájába. A félelme igaznak bizonyult: Lillát újabb roham gyötörte.
— Márk, segíts! Hívd a mentőket!
A fiú szinte azonnal megjelent az ajtóban, már nyúlt is a telefonért. Alig telt el egy perc, amikor Péter is berontott, még félálomban, de teljesen összeszedetten.
— Én közben értesítem Andrást.
A mentő gyorsabban érkezett, mint Anna remélni merte. Az orvosok nem azok voltak, akiket korábbról ismert: kifogástalan megjelenésű szakemberek jöttek, korszerű műszerekkel és higgadt mozdulatokkal. Nem sokkal később a család orvosa is megérkezett. Hosszasan egyeztettek egymással, mire a görcs végre enyhülni kezdett.
Anna Lilla mellett ült, és egyetlen pillanatra sem engedte el. Márk ott maradt mellette; ő a kislány másik kezét fogta.
— Anna — szólalt meg halkan —, ez születése óta így van?
— Igen… Már számtalan kórházban jártunk, rengeteg vizsgálaton estünk át, de soha senki nem jutott semmire. Ezért mondta a volt férjem is, hogy ne tegyem tönkre az életét ezzel.
— Szerette őt?
Anna lesütötte a szemét.
— Talán igen. De az már nagyon régen volt.
— Akkor ezért fogadta el apám ajánlatát…
Anna meglepetten nézett rá.
Márk halványan elmosolyodott.
— Apa azt gondolja, nem látok át rajta. Pedig mindig is olyan volt számomra, mint egy nyitott könyv. Féltem, kit választ majd mellém. Aztán amikor magát megláttam, őszintén meglepődtem. Maga nem olyannak tűnt, aki pénzért belemenne ilyesmibe. Most viszont kezdem érteni, miért történt minden így.
A tekintete Annán pihent meg.
— Ne sírjon, Anna. Lillát meg fogjuk gyógyíttatni. Erős kislány. Sokkal erősebb, mint én voltam.
— Miért mondod ezt? — kérdezte Anna halkan. — Hiszen okos vagy, jóképű, figyelmes…
Márk szája keserű mosolyra húzódott.
— Mondd meg őszintén: ha minden másként alakul, akkor is hozzám jöttél volna?
Anna elgondolkodott, aztán lassan bólintott.
— Igen. Azt hiszem, beléd könnyebb lett volna beleszeretni, mint azokba a férfiakba, akik állandóan rohannak valahová, és közben hősnek képzelik magukat. De nem is ez a lényeg. Egyszerűen… nem tudom pontosan szavakba önteni.
Márk tekintete megenyhült.
— Nem is kell. Valamiért elhiszem neked.
Néhány nappal később Anna különös jelenetre lett figyelmes. Márk egy bonyolultnak látszó szerkezetet állított össze, majd óvatosan mozogni kezdett rajta.
— Ez egy rehabilitációs gép — magyarázta, amikor észrevette Anna kérdő pillantását. — A baleset után írták elő.