— Fél óra múlva itt vannak a költöztetők — bökte ki a férjem, Gábor, miközben kerülte a tekintetemet, és idegesen csörgette az autókulcsot az ujjai között. — Anna, kérlek, most ne kezd rá, jó?
A szennyeskosárral a kezemben dermedtem meg. A kosárban szépen összehajtva pihentek Gábor ingei, arra várva, hogy végre megismerkedjenek a mindössze három napja vásárolt, ezüstszínű új mosógépünkkel.
— Miféle költöztetők, Gábor? — kérdeztem halkan, szinte túlságosan nyugodtan, bár belül már pezsegni kezdett az a jól ismert elegy, amely értetlenségből és dühből áll.
— Hát… a mosógépért jönnek. Megígértem anyának. Tudod, az övé már teljesen odavan, egyszer centrifugál, egyszer nem. Nekünk meg két fizetésünk van, majd összerakunk megint valamennyit. Anyának viszont nehéz. Nem kér ő sokat, csak azt, hogy ember módjára bánjanak vele.
Lassan letettem a kosarat a padlóra. Az én új mosógépem. Az én drágaságom, közvetlen meghajtással, halk motorral és gőzprogrammal. Fél éven át tettem félre rá a szabadságpénzemből és a prémiumaimból, mert a régi gépünk nem egyszerűen rosszul centrifugált: az valóságos ördögűzést rendezett a ruhákkal, és úgy ugrált a fürdőszobában, mint egy sebesült traktor, bármelyik pillanatban áttörve a falat a szomszéd felé. És most, amikor végre beköszöntött nálunk a csendes, tiszta korszak, Erzsébet úgy döntött, hogy az „emberi bánásmód” azt jelenti: a mi kényelmünket át kell csoportosítani hozzá.
Erzsébet, az anyósom, különleges adottsággal bírt. Meggyőződése szerint a világmindenség minden területéhez értett, a geopolitikától kezdve egészen a makacs foltok eltüntetéséig.
Alig egy hete például a mosás témájában részesültünk az útmutatásában.
— Ezek a mai mosóporok tiszta mérgek! — jelentette ki fennhangon a konyhánkban ülve, miközben fölényesen kavargatta a teáját. — Egy rendes asszony mosószappannal és mustárral mos. A mustár megtisztítja a ruha auráját! A ti vegyszereitek meg csak tönkreteszik az immunrendszert.
— Erzsébet — válaszoltam békésen, de tagoltan —, a mustár nem bontja le a szerves eredetű foltokat. Erre valók a mosóporokban lévő enzimek, vagyis fehérjealapú hatóanyagok. Ráadásul ezek negyven fok körül működnek megfelelően, forró vízben pedig egyszerűen kicsapódnak. A mosószappan pedig kemény vízben csak lerakódást hagy maga után.